LAJVÉR TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FÖLDRAJZI NEVEK:

Fájt-malom:A háború előtt és után vizi malom volt,itt a Fájt család birtokában.A malmot a Lajvér-patak vize hajtotta.

Fogadalmi-köröszt:Az 1920-as években állították Lajvér lakói egy igen súlyos jégverés után abban a reményben,hogy a köröszt oltalmat ad az újabb jégverések ellen.

Tilmankút:A község furatta,ásatta.Közkút volt.Nevét akkor kapta,amikor egy Tillman nevü idős ember beleőlte magát.

Kápolna Szent Márton tiszteletére:Mai formályát 1910-ben kapta.A réginek a tornya leégett,ezért kellett újjáépíteni. Itt található az 1718-tól 44-ig épült Jányi féle bátaszéki templom egyik oltára.

Iskola:1884/85 felépül a lajvéri községi elemi népiskola.Felújítva 1938-ban:Az avatási ünnepség 1938.szeptemberében volt.Tanítás 1972-ig a körzetesítésig volt benne.Utána KISZ club ként üzemelt,majd utána a Decsi Házipar egyik kirendeltsége volt itt az épület hátsó részében,ahol szebbnél,szebb szötteseket készítettek verejtékes munkával az asszonyok.Az elejében az ÁFÉSZ üzemeltetett egy vegyesboltot.

Iskola köz:Feljáró a pincesorra.A lakosság fő foglalkozása a Szőlőművelés volt.A hagyomány szerint több pince még a török időkből származik,amelyek közül vannak olyan pincék egész Várdombik elérnek. Sajnos ezek a pincék az idő folyamán leszakadtak,beomlottak nem teljes hosszábban használják.

Mérnök kert:Prohászka nevü mérnöké volt.Régen vizi malom is működött itt.

Fahíd:Híd volt a Lajvérpatak felett,majd később leégett de megmaradt a neve.

Kurva-völgy:A szerb megszállás alatt csempészek útja volt.A a név azokról a nőkről ered,akik részt vettek a csempészetben,s a határőröket lekötelezték.Így zavartalanúl folyhatott a csempészés.

Kerek-hegy:Nevét alakjáról kapta.

 

 

EGÉSZSÉGÜGY ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS:

Lajvéron 1946-ban töb mint 40 tanköteles gyermek lakott,a tanítás magyar nyelven foly.Hermann Nándor tanítóskodása idején 26 gyermek járt a pusztai iskolába. Az 1884-85.évben épült Népi iskolát 1938-ban teljesen felújitották és 52 m2-es tanteremmel indult meg a tanítás. Német nyelvü tanuló 14,magyar 12,illetve r.k 20,református 6.A családok számának növekedésével emelkedő gyermeklétszám miatt egész napos váltakozó tanításra kellett berendezkedni.1951-ben Nemes János vezető tanító bővítést tervezett,de minden korszerűsítés gátolta a villany hiánya.A korszerűsítés igazi akadályai azok a jogszabályok voltak,amelynek nem javasolták hasonló kistelepülések fejlesztését. Szatócsok működtek lajvéron is 1940-ig Sebestyén Imréné,utána Fray Mihályné. Lajvér 1925-ben levérhordó járatot kapott. Bércséplést is végeztek Lajvéron 1943-ban Marx János Lajvér 49.alatti lakos. 1939-ben tervbe vették Lajvér villamosítását is,de a nagy anyagköltség miatt ez csak a háború után valósult meg. Pohlon András 1925-től,Lajvéron müködő kisvállalkozását 1934-ben König Mihály 1935-ben Egle Lajos követte.Az utóbbi malmát pár évvel később már elektromos árammal üzemeltette.Lajvéron 4 vizi-malom müködött ­­+1 Lajvéron kívül.

Az 1920 és 1930.évi népszámlálás közölt adatok:

1920                        1930

Lajvér 294 lakos       262 lakos

96%német             80% német

 

1930.évi Népszámlálás Foglalkozási adatok:

Népesség:262 fő       őstermelés:         Ipari forgalom Kereső

férfi:98 fő                 Kereső:40 fő         Kereső:55 fő

Kereső nő:25 fő

Eltartott:42 fő

Eltartott:70 fő

Eltartott nő:110 fő

 

Közszolgálat stb,véderő,nyugdíjasok stb:

Kerső:10 fő         Egyébb és ismeretlen

Eltartott:5 fő       Kereső:10 fő

Eltartott:22 fő

 

Mezőgazdasági és Kertészeti adatok:

 

Önnáló

10-50 Kat.hold

10 Kat.hold 12 fő

Saját családtagja 2 fő

Eltartottja 15 fő

Cseléd

Kereső 4 fő

Eltartott 3 fő

Munkás

Kereső 21 fő Eltartott 20 fő

 

Az 1930.évi Népszámlálás:

262 fő

Férfi 127 fő

Nő 135 fő

 

6 évnél fiatalabb 25 fő

6-11 25 fő

12-14 3 fő

15-19 27 fő

20-39 85 fő

40-59 57 fő

60 évnél idősebb és ismeretlen 40 fő

 

Magyar 52 fő

Német 210 fő

Magyarúl tud 229 fő

Római katolikus 234 fő

Református 23 fő

Ág.hitv.ev 5 fő Ír és olvas 217 fő

 

LAJVÉR 1944-1962 KÖZÖTT:

Panaszok érkeztek Lajvérról a Nemzeti Bizottság (NB),hogy fegyveres Bogyiszlóiak olyan németek házába hatoltak be és vittek el állatokat,gazdasági felszerelést,akiktől a Községi Földigénylő bizottság(KFB)nem vett el semmit. A NB helyszini ellenőrzést tartott az önkényeskedés megtorlására.Kivizsgálják a szovjet katonák elleni panaszokat is.Lakossági bejelentések érkeznek arról,hogy a katonák csoportokban járták a határt,elviszik a terményt,a lovakat elhajtják.A sértettek nem mernek panaszkodni. Az NB szerint a bátaszéki népiskolában megszállt légvédelmi csapat-test tagjai az elkövetők.pparancsnokuk megpróbált gátat vetni a garázdálkodásnak de eredmény nélkül. A Klósz Tamás,majd Bakó János bíróval az élén müködő képviselőtestület már nem rendelkezett a régi hatalmával,a politikai erőviszonyok függvényében alakuló pártközi egyességek döntötték el a fő kérdéseket. Amikor a kormány meghozta a rendeletét a telepes községek képviselőtestületének felfüggesztéséről,valamelyest tisztázódott a pártok közreműködésével tevékenykedő szűk körü önkormányzat,az elöljáróság szerepköre. 1946.április 29-én mentették fel képviselőtestületet.Az előljáróság tagjait a járási főjegyző nevezte ki:első bíró Bakó János,másodbíró Horvát József,Pénztárnok Libhauser József,közgyám Szamer János,Esküdtek Bakó János Gombár,Bakó Mihály,Márton Imre(Lajvér),Id.Illés Károly(Kövesd),Mezei Ambrus,Mészáros Mihály,Péter Benedek és Tóth Mihály.A NB azonnal tiltakozást jelentett be.

 

 

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK:

Más üzem nem lévén,a Magyar Dolgozók Pártja(MDP)számára legfontosabb munkahely a vasúti és termelőszövetkezeti csoport(tszcs). 1951 már 11 alapszervezete működött,összesen 150 taggal.(Bátaszék község,Máv üzemi,Máv forgalom,Máv füttőház,Fejlődés és Petőfi tszcs,Pedagógus,rendőrségi,állami gazdasági alapszervezet,Kövesd és Lajvér).1954-ben kezdtek foglalkozni.Határozataikban elsősorban a mennyiségi mutatók növelése szerepelt. 1956 őszén 10 MDP-alapszervezetnek 300 tagja volt.Három a vasútná,Búzakalász tsz,községi és rendörségi alapszervezet,Kövesdpusztán kettő,Lajvér és Leperd.Októberben kilenc szervezet feloszlott,a Búzakalász tsz kivételével mindehol megszünt.

 

GAZDASÁGI ÉLET A FÖLD SORSA:

Még 1948-ban is folyt a felvidékiek telepítése Bátaszékre.Szükség volt a telepítésre alkalmas tanyákra is,összesen 18-ra.A szőlőingatlanok kiosztása után fennmaradót kishaszonbérbe kívánták adni.Így kapott 203 kisgazda 76 hold szőlőt és 29 hold szántót a Méhészvölgyben,a Svábhegyen,Farkasdon,Ráchegyen,Szentán,Előhegyen,Lajvéron,Diósvölgyben és másutt. 1948 avaszán lényegében befejeződött a földreform,később csak azok kaptak birtokot,akik a földosztás után tértek haza hadifogságból.

 

A harctéren elesettek,valamint a hadifogság,a deportálás,a malenkij robot és a megszállás áldozati

Lechner György 

Mayer János

Forrás:A 378 név Villányi József gyüjtése.

 

Az 1960-as években bátaszék 1058 földtulajdonosának 1268 holdja maradt szövetkezeten kívűl.A Búzakalász Tsz tagsága 180-ról 830-ra,területe 1600-ról 5469 holdra emelkedett. Lajvérpusztán kisérleti jelleggel 18,5 holdon Rákóczi Ifjusági Szövetkezet alakult.Újabb földrendezésre került sor,de ez többek hátrányával járt,mert csereként rosszabb minöségü földet kaptak.

1949-ben az Országos Villamosművek Rt.László Tibort helyezte a kirendeltséghez.Bátaszék a Komlói Állami Kőszénbánya energiatermelő,a Komló Baja nagyfeszültségü,15 kv-os légvezetéken kapta az áramot.1947-ben a 7000 lakosu község 21 km-es útvonalán 1350 fogyasztót tartottak számon.Decemberben 16 ezer KWh fogyasztást mértek,ennek 61%-át a megvilágitás és háztartás,33%-át za ipar,6 %-át pedig a közvilágitás-fogyasztás tette ki.

Megoldásra várt a két jelentős külterület,Kövesd és Lajvér villamosítása.A tervekkel már 1949-ben elkezdtek foglalkozni.Kövesdnek ekkor 2900 m utca hosszan 456 lakója volt,Lajvéron 1200 m utcahosszal jegyeztek fel 212 lakóval.

 

1985.október

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL:

Bátaszék nagyközségi közös tanács székhely községe.

Központi belterület:

Kövesd:központól való távolság 5,4 km

Település jellege ill.form egyéb belterület(központi belterület össze nem épült,de belterületnek minősülő város-vagy községrész)

Terület hektárban:13

Község/1984.jan 1-i ill.a bel és külterület 1980.jan.1-i népesség száma:263 fő

Lajvér:központól való távolság 5,5 km Település jellege il.forma egyébb belterület /központi belterület össze nem épűlt,de belterületnek ninősülő város-vagy községrész)Terület hektárban:12

Község/1988 jan1-i ill.a bel és külterület 1980.jan-i népesség száma:193 fő.